Spenót a zöld arany

Spenót az egyik legismertebb kultúrnövényünk, szinte nincs olyan konyhakert amelyikben ne vetnének. A locsolást leszámítva teljesen igénytelen, könnyen és gyorsan szaporodik, semmi gond nincs a szüretelésével, ennek ellenére mégis az egyik legkevesebbet fogyasztott kerti vetemények egyike. Valószínű nagyon kevés anyuka van, aki a „nem” és a „fúj” jelzőkön kívül mást is hallott volna már a spenóttal kapcsolatban, pedig néha csak egy kis lelemény hiányzik a tálaláshoz.

Fogyasztható frissen vagy párolva, főzve vagy sütve, felhasználása szinte korlátlan: a salátáktól, a palacsintán át a smoothiek, sültek, levesek, főzelékek, egytálak, piték, muffinok gyönyörű izgalmas színét és belbecsét adhatja.

A spenót értékes kincsei:

Spenót értékes kincsei között elsősorban hihetetlen mennyiségű flavonoidjait kell kiemelni, melyek közül három hatásosan lassítja gyomorrák, a mell és bőrrák sejtjeinek burjánzását. Béta karotin tartalma védi a vastagbelet, növeli ellenláló képeségét, ezzel csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. 

Nagy mennyiségű A és C-vitamin tartalma a bőr és kötőszövet védőhatást fejt ki, védi a szemet, fogínyt és védi a bőrt a káros UV-sugárzástól. 

Jelentős K-vitamin tartalommal rendelkezik, már egy csészényi is bőven fedezi a napi szükségletet. A K-vitamin gátolja a vér alvadását, ezért véralvadásgátlót szedők a spenótot csak fokozottan vagy egyáltalán nem fogyaszthatják. 

Folsav és B6 vitamin tartalma segíti csökkenteni az érpályát károsító homociszteint, ezzel méltán sorolhatjuk a szív és érrendszert védő növények közé.

A spenót negatív kalóriás étel 100 g növény csupán 29 Kcal és 1,3 g Ch. Kiváló élelmiszer rost forrás, élénkíti a májműködést és az epeműködést ezért előszeretettel építik be tisztító, méregtelenítő kúrákba. Tartós, nagyobb mennyiségű fogyasztása minden értéke mellett mégsem ajánlatos, mert a spenótnak igen magas az oxálsav tartalma, aminek erős kőképző hatása van. A vesekövesedésre hajlamos egyének egyáltalán nem fogyaszthatják.

Magas kálcium és oxálsav tartalma segíti a csontok épségét, magnézium tartalma nyugtató és görcsoldó hatású. Benne lévő Szelén védi a pajzsmirigyet.

A spenót hatalmas vastartalma egy sztereotípia, egy tévedés csupán. 1870-ben Erich von Wolf kémikus a spenóton végzett kutatása során véletlen elírt egy tizedesvesszőt, ami miatt elterjedt, hogy tízszer annyi vasat tartalmaz, mint valójában. Természetesen a hiba gyorsan javításra került, ennek ellenére mégis ajánlják a spenótot kismamáknak, gyermekeknek és vérszegényeknek vas pótlás kiegészítésére fogyasztani. Az ok pedig igen egyszerű: a spenót sokkal könnyebben emészthető, kevesebb kalóriát és zsírt tartalmaz, mint a vasban bővelkedő vöröshúsok.

Gyógyhatása:

-Gyomos, bélrendszer védő hatás

-Daganatellenes hatású, csökkenti a gyomorrák, mell és a bőrrák kialakulását.

-Védi a szemet, bőrt és a fogínyt.

-Gyulladáscsökkentő hatású.

-Könnyebben emészthető ezért a benne lévő vas jobban hasznosul.

-Véralvadásgátló hatású.

-Nyugtató és görcsoldó hatású.

-Kálcium és oxálsav tartalma erősíti a csontokat.

-Negatív kalóriás étel, magas rosttartalma miatt kedvelt a diétázok körében.

-Serkenti a máj és epeműködést.

Tilos fogyasztani!

Vesekövességre hajlamos egyéneknek.

Véralvadásgátló terápiában.

Recept ajánló:

Nyúltokány spenótos édesburgonya salátán

Resztelt máj spenótos zeller pürével

Spenótos-gombás csirke

Bolognai tagliatelle

Ropogós spenótos perec

Svéd húsgolyó spenót ágyon

Nyakonöntött túrógombóc

Vöröslencse tészta saláta

(Írta Slimgastro)